Glück Frigyes (1858-1931)

• Glück Frigyes vendéglátó-szállodai és turisztikai szakember volt. 1858.01.11-én Budapesten született.
• Külföldön tanult és dolgozott tovább, szállodás szakképesítését Svájcban és Németországban szerezte, és később is több külföldi úton ismerkedett a modern nyugati szállodaiparral.
• Részt vett az Országos Vendéglősszövetség első tervezetének kidolgozásában.
• 1884-ben a Pannónia Szálló vezetője lett.
• 1889-ben megjelentetik Az ínyesmesterség könyvét /Stadler Károly és Glück Frigyes/
•  1891-től a két erzsébetvárosi iskolaszék egyikének alelnöke.
• Az első vendéglős iskola alapítása /Stadler Károly, Glück Frigyes és Gundel János/ nevéhez fűződik. 1895. október 22-én Budapesten megnyílt az ország első önálló vendéglős iskolája. A három fő szaktárgy − szakácsművészet, borászat és felszolgálástan − mellett illemtant, francia és német nyelvet oktattak. Az iskola aranyérmet nyert az 1898-as bécsi nemzetközi tanonckiállításon. Az iskola tanulói számára állít össze négynyelvű (magyar-francia, magyar-német, magyar-olasz és magyar-angol) szakszótárt.
• A Royal Nagyszálloda Részvénytársaság elnökeként is tevékenykedett.
• 1899-ben megkapta a Ferenc József-rend kitüntetését.
• 1902-ben Glück, akit bízvást a magyar idegenforgalom „alapító atyái” közé is sorolhatunk, Budapestre hozta a világ szállodásainak első nemzetközi kongresszusát.
•  1910 szeptemberében aztán végre átadták a nagyközönségnek a János-hegyi Erzsébet-kilátót. A kilátóhoz vezető erdei utat a főváros 1931-ben, az ötletgazda halálakor nevezte el Glück Frigyes sétaútnak.
• 1911-ben megkapta a szakmától a lehető legnagyobb megbecsülést: ő követte Gundel Jánost az ipartársulat elnöki székében. (Amikor idős korában leköszön, örökös díszelnökké választják.)
• Az Országos Gyermekvédő Egyesület és a Stefánia Szegénygyermek-kórház Egyesület alelnöke,
• a VIII. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület elnöke